A népi hős. Rendkívüli fizikai ereje van (malomkő, farkasok, bika), de lelkileg érzékeny, hirtelen haragú, ugyanakkor tiszta szívű és becsületes.
Az igazságos uralkodó, aki felismeri a valódi értéket és vitézséget. 4. Jellegzetes stíluseszközök Arany János mesterien használja a nyelvet: Hasonlatok: "Mint a komondor, ha láncát elszakítja..."
Ilosvai Selymes Péter 16. századi históriás éneke. toldi osszefoglalas 6. osztaly
Miklós – eleinte ismeretlenül, egyszerű ruhában – legyőzi a cseh vitézt, ezzel megmenti a magyarok becsületét.
Miklós titokban hazatér, hogy elbúcsúzzon édesanyjától, Lőrincné (született Toldi anyja, akit a műben csak anyjaként emlegetünk). Bence, az öreg szolga segíti őt hamuban sült pogácsával és Györgytől ellopott aranyakkal. A népi hős
Miklós a tűző napon vágyakozik a vitézi élet után. Megjelenik bátyja, a gőgös Toldi György és kísérete. Laci, a szolga, figyelmezteti Miklóst.
Arany János 1846-ban írta meg a Toldit , miután a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett egy népi hős történetének feldolgozására. Arany nemcsak megnyerte a pályázatot, de ezzel a művével egy csapásra híres költő lett, és életre szóló barátságot kötött Petőfi Sándorral. 1. Alapadatok és műfaj Arany János Keletkezés: 1846 A negatív hős (antagonista). Irigy
Miklós a nádasban rejtőzik el. Itt vív meg két farkassal, ami jelképezi erejét és lelki vívódását is.
A Toldi nemcsak egy kalandos történet, hanem egy fejlődésregény is verses formában. Azt tanítja, hogy a tehetség, a kitartás és az igazság győzedelmeskedik az ármány és a gonoszság felett. Miklós "nyers" ereje a mű végére nemes vitézséggé finomodik.
Miklós bátyja. A negatív hős (antagonista). Irigy, fukar, gőgös és udvarias képmutató, aki csak a saját karrierjével törődik.